Milyen tetőkhöz használható a cserepeslemez?

A cserepeslemez azon túl, hogy az egyik legmodernebb tetőfedő anyag, még mindig nagyon sokan kezelik fenntartásokkal, és rengeteg a kérdés is vele kapcsolatban. Az egyik leggyakoribb, hogy milyen tetőkhöz használható a cserepeslemez?

Hazánkban ugyanis elterjedt egy vélemény, miszerint ez a típusú tetőfedés csak ipari- vagy mezőgazdasági épületeken állja meg a helyét, holott egyre többször találkozhatunk vele lakóházakon, és ez a helyzet a jövőben még gyakoribbá válik.

Nem véletlenül, hiszen egyre többen döbbennek rá: ár-érték arányban jelenleg a cserepeslemez a legjobb választás tetőfedésre, miközben már a tartósság tekintetében is bizonyított, hiszen sok esetben évtizedek óta teljesít szolgálatot problémamentesen.

Ebben a cikkben ezért több szempontból is megvizsgáltuk, hogy milyen tetőkhöz lehet jó választás a cserepeslemez, illetve milyen szempontoknak kell megfelelnie például a szerkezetnek vagy a kialakításnak ahhoz, hogy ez a tetőfedő anyag megfelelő fedést biztosítson.

A tető dőlésszöge az egyik legfontosabb szempont

Ha tetőfedő anyag választása előtt állunk, a dőlésszög minden esetben nagyon fontos kérdés, hiszen a cserepeslemeznek – és egyébként a hagyományos cserépnek is, tehát ez nem valamiféle előny vagy hátrány – legalább 12-15 fokos dőlésszögre van szüksége az alkalmazáshoz.

Ez azért fontos, mert a lemezek felülete alapvetően sima, a csapadék ilyen szögben még könnyedén lefolyik, a hó sem okoz problémát, azonban alacsonyabb dőlésnél már nem garantált, hogy ez gördülékenyen megvalósul, és ilyenkor megnövekszik a vízbeszivárgás kockázata, illetve a víz megrekedhet az illesztéseknél.

Ez utóbbi különösen télen okozhat problémákat, amikor a megrekedő víz megfagy és tágulásnak indul.

Az egyszerűbb tetőformákhoz a legideálisabb

Noha szinte bármilyen bonyolult tetőforma megvalósítható cserepeslemezből is, azért a hagyományos cseréphez hasonlóan arra kell törekedni, hogy a lehető legkevesebb vágással lehessen kialakítani a megfelelő végeredményt.

A legszerencsésebb, ha egyszerűbb, nagyobb síkfelületű tetőknél alkalmazzák, a bonyolultabb, összetettebb szerkezeteknél, ahol sok hajlításra és illesztésre van szükség, már nagyobb szakértelmet és gyakorlatot igényel.

A legszerencsésebb nyeregtetőkön, sátortetőkön és kontyolt tetőkön alkalmazni, de hangsúlyozandó még egyszer: megfelelő vágótechnikával és gyakorlattal bárhol megállja a helyét.

A tetőszerkezet állapota sem elhanyagolható tényező

Általános probléma a korábban palatetővel szerelt ingatlanoknál, hogy tetőcsere során csak a héjazatot cserélik, és azt is gyakran cserépre. Ezzel a legnagyobb baj, hogy a pala és a cserép súlya között óriási különbség van, vagyis a szerkezeti megerősítés elkerülhetetlen.

Mégis gyakran elmarad, ami túlterhelt falakat, repedéseket, a ház statikai állapotának sérülését idézi elő. Nem véletlen, hogy ilyenkor mindig felmerül a cserepeslemez, hiszen míg a normál cserép akár 40 kilogramm súlyt is terhelhet a tetőre négyzetméterenként, addig a cserepeslemez esetében ez az érték maximum 6 kilogramm.

Egy régebbi tetőszerkezet felújításakor ez sokkal előnyösebb, hiszen nem kell aggódni a teherbírás miatt. Sőt, a manapság egyre népszerűbb könnyűszerkezetes házaknál is ezért előnyösebb a cserepeslemez, mert nem terheli túl a teljes szerkezetet, hatékonysága és teherbírása azonban megkérdőjelezhetetlen.

Nemcsak gazdasági épületekhez, hanem családi házakhoz is tökéletes

Általános tévhit a cserepeslemez kapcsán, hogy csak gazdasági épületekhez, ipari ingatlanokhoz, garázsokhoz vagy olyan nyaralókhoz ideálisak, ahol nem laknak rendeltetésszerűen. Ez azonban óriási tévedés.

Azért terjedhetett el az emberek között, mert a cserepeslemez alacsony ára és súlya miatt az ilyen könnyűszerkezetes épületek esetében a legjobb megoldás volt, ezért sokkal több esetben találkozhatunk velük tetőfedő anyagként.

Valójában azonban családi házakhoz ugyanolyan tartós és költséghatékony megoldás, különösen a jó minőségű cserepeslemez, amelynek élettartama akár az 50-70 évet is meghaladhatja, vagyis semmivel sem rosszabb ebből a szempontból, mint a cserép. Sőt!

Az extrém időjárási helyzeteknek kitett tetőknél is tökéletes

Mivel a cserép nehezebb, ezért sokan úgy gondolják, hogy tartósabb is, mint a cserepeslemez – például extrém időjárási környezetben. Valójában azonban számos törés- és egyéb teszt bizonyítja a világhálón, hogy a klasszikus cserép ebben a tekintetben is kihívóra akadt.

A megfelelő minőségű és szakszerűen rögzített cserepeslemeznek ugyanis nem ártanak a környezeti hatások. Tökéletesen bírja a nagy esőt, nem okoz neki gondot a viharos szél, ellenáll a nagy hóterhelésnek, de még az egyre komolyabb veszélyforrást jelentő jégeső sem jelent problémát.

A vastagabb cserepeslemezt a nagyobb – legalább golflabda nagyságú – jégszemek legfeljebb meghorpasztják – a kisebbek nem tesznek benne kárt –, míg a cserepet az ilyen jégnagyság jellemzően már darabokra töri, de legalább megrepeszti.

Milyen tetőkön nem ajánlott a cserepeslemez?

Ahogyan a hagyományos cserép, úgy a cserepeslemez sem minden tetőszerkezet esetében ideális választás, bár hangsúlyozzuk: az esetek 90 százalékában a legjobb ár-érték arányt nyújtja. Az alábbi esetekben azonban érdemes átgondolni használatát, vagy a tető áttervezését:

• Alacsony dőlésszögű tetők: Az alacsony dőlésszög valamennyi tetőnél komoly problémát jelent. A 10-12 fok alatti tetőknél már cserép sem alkalmazható, esetükben inkább a sík trapézlemez lehet jó megoldás, ellenkező esetben vízszivárgás alakulhat ki.

• Bonyolult szerkezetű tetők: Ha egy tető szerkezete túl bonyolult, túl sok szög, törés és egyéb található rajta, akkor a cserepeslemez leginkább a költséghatékonyság miatt nem alkalmazható, mert túl sok vágásra lenne szükség a megfelelő vízzáráshoz, ami rengeteg hulladék képződésével jár.

Nagy zajérzékenység esetén: Ha olyan ingatlanra kerül cserepeslemez, ahol fontos a zajcsökkentés – például tetőtéri hálószobánál –, csak akkor javasolt a cserepeslemez, ha van hozzá zajszigetelés a tetőszerkezetben. Ez egyébként minden más tetőfedő anyagnál is javasolt!