Cserepeslemez vagy cserép: melyik éri meg jobban hosszú távon?

Tetőfelújítás előtt különösen gyakori kérdés, hogy cserepeslemez vagy cserép kerüljön a tetőszerkezetre? Mindenki szeretne ugyanis megfelelően tartós megoldást, azonban lehetőség szerint megfizethető árkategóriában.

Tény, hogy a tetőszerkezet esetén a héjazat nem pusztán esztétikai kérdés, hiszen egy családi háznál hatással van az élettartamra, a fenntartási költségekre, de bizonyos esetekben még a komfortszintre is.

Tapasztalataink szerint bár egyre többen látják be a cserepeslemez előnyeit a hagyományos cseréppel szemben, azonban még mindig nagyon sokan szkeptikusak a két építőanyag kapcsán, különösen abban az esetben, ha szóba kerülnek a hosszú távú tervek.

Ebben a cikkben azonban most eloszlatjuk a tévhiteket és megválaszoljuk azt a kérdést, hogy cserepeslemez vagy cserép kerüljön otthonunkra abban az esetben, ha legalább 30-40 évre tervezünk?

Élettartam

Mivel külön kiemeltük a hosszú távú tervezést, ezért a cserepeslemez vagy cserép témájában ez a témakör érdekli a leginkább az embereket. Nem véletlenül, hiszen pontosan tudjuk, hogy mennyien szkeptikusak még a fémtetők kapcsán. 

Szerencsére ok nélkül, hiszen ebben a tekintetben a cserepeslemez ár-érték aránya vitathatatlan. A jó minőségű kerámia- és betoncserepek esetében ugyanis a gyártók általában 30-50 éves tartósságra terveznek, és ezt a lemeztető is magabiztosan hozza.

A modern és jó minőségű cserepeslemez ugyanis többrétegű bevonattal rendelkezik, így nemcsak horganyzást kap – ami jelentős védelmet kínál a korróziótól –, de mindemellett mindig rendelkezik festéssel, illetve sok esetben valamilyen extra réteggel is.

Ennek köszönhetően a cserepeslemez élettartama is eléri a 30-50 évet, de optimális esetben ennél sokkal tovább bírja. Sőt, nem kell szerkezeti meghibásodástól tartanunk.

A hagyományos cserepeknél ugyanis gyakran előfordul, hogy a fagyhatás vagy az erős hőingadozás miatt egy-egy darab elreped, átengedi a vizet. A cserepeslemeznél ilyen nem fordulhat elő, sőt eleve nagyobb blokkokban építik, ami ezt a problémát kizárja.

Anyagminőség és szerkezeti terhelés

Az élettartamból kifolyólag már bizonyára egyértelművé vált, hogy mind a hagyományos cserepek, mind a cserepeslemezek anyagminősége kiemelkedő. Nyilván erősen gyártófüggő, de amennyiben megfelelő kvalitású termék mellett döntünk, nem lehet ilyen jellegű problémánk.

Érdemes itt kitérni azonban a szerkezeti terhelésre is, hiszen a két tetőfedő anyag gyakorlatilag ugyanazt a szavatosságot kínálja, azonban egyikük lényegesen kisebb terhet ró a tető-, ezáltal pedig a teljes ingatlan szerkezetére.

Egy átlagos kerámiacserép esetében például négyzetméterenként akár 40-50 kilogramm plusz súly nehezedhet a tetőre – ez a betoncserépnél a 60 kilót is elérheti –, miközben a cserepeslemezeknél ez az érték ritkán haladja meg a 4-6 kilogrammot négyzetméterenként.

Ez hosszú távon óriási előnyt jelent. A könnyebb héjazat ugyanis kisebb statikai igénybevételt jelent, felújításnál akár meglévő fedésen is elhelyezhető – bár ez csak indokolt esetben ajánlott –, a régebbi épületeknél pedig a felesleges terhelés mellőzése különösen fontos szempont.

Költségek

Az tehát már nyilvánvaló, hogy a cserepeslemez hosszú távon is méltó ellenfele a cserépnek a tartósság tekintetében, sőt kevesebb terhet is jelent a tetőszerkezetnek, de ezen felül fontos kiemelni még, hogy a költségekkel szintén rengeteget spórolhatunk vele.

Már a kezdeti befektetés, az anyagár is lényegesen kedvezőbb. Nemcsak maga az alapanyag olcsóbb – ebből kifolyólag jobb ár-érték arányú –, de felújításkor gyakran nem igényli a meglévő szerkezet cseréjét, új tető építésekor pedig kevesebb, vékonyabb faanyagra lesz szükség hozzá, amivel szintén rengeteget lehet spórolni.

A kisebb súly miatt a cserepeslemeznél minimálisan csökkenthetők a logisztikai költségek is, de a kezdeti összegek mellett a hosszútávú kiadások miatt sem igazán kell aggódniuk azoknak, akik ezt a megoldást választják.

A közhiedelemmel ellentétben ugyanis nem igényel festést, nem igényel semmiféle karbantartást – egyedül a bevonatot érintő sérülésekre kell odafigyelni –, miközben a hagyományos cserép akár darabonként is tud sérülni, könnyen törik és el is mozdulhat a helyéről.

Nyilván rossz vagy helytelen kivitelezés esetén mindkét tetőrendszernek lehetnek negatív hozadékai, de megfelelő telepítésnél a cserepeslemez hosszabb távon sokkal jobb ár-érték arányt képvisel.

Hő- és hangszigetelés

Gyakori tévhit, hogy a cserepeslemez hangos és problémás a hőszigetelő tulajdonsága is. Valójában azonban nem a héjazat, hanem a kialakítás minősége, a héjazat alatt elhelyezkedő hőszigetelés, párazárás és légrés sokkal jobban meghatározza ezt az értéket.

Valamivel hangosabb, mint a hagyományos cserép, illetve a hőtárolási képessége is enyhébb, de ezek olyan csekély különbségnek tekinthetők a két építőanyag között, hogy a tulajdonosok többsége egyáltalán nem tapasztal nagy eltérést.

Ma már kutatások és mérések igazolják, hogy megfelelő kialakítás esetén az ingatlanon belül nincs különbség a cserepeslemez és a hagyományos cserép között a hangszigetelés tekintetében, míg a hőszigetelő tulajdonságot soha nem a héjazat határozza meg.

Időjárásállóság

Végül, de nem utolsó sorban mindenképpen beszélnünk kell még a cserepeslemez vagy cserép választása kapcsán az időjárásállóságról is, hiszen ez hosszú távon rendkívüli mértékben meghatározza a tető tulajdonságait.

A hagyományos cserépről mindenki tudja, hogy a jégverésre bár nem olyan érzékeny, mint a pala, de közel sem annyira erős, mint a cserepeslemez. Sérülhet, elrepedhet, esztétikailag is kárt tehet benne egy nagyobb jégeső, sőt nagyon érzékeny a szélre is.

Ezzel szemben a cserepeslemez kiválóan ellenáll a jégverésnek, nem törik, nem reped el, legfeljebb az extrém méretű jegek tudnak horpadást kiváltani rajta. Egyetlen tényezőre kell figyelni vele kapcsolatban, ez pedig nem más, mint a bevonatsérülés, amit javítani kell – esetenként cserével –, mert a horganyréteg sérülése növeli a korrózió kockázatát.